Cikket írtak rólunk a Kőbányai Hírek 2023. januári számában

A Gyömrői út nem a 21. században lett kutatás-fejlesztési központ, a gyógyszeriparban, és amit kevesebben tudnak, a textiliparban már a 20. században is az volt. A 86. szám alatt rendezkedett be a II. világháború után a Textilipari Kutató Intézet, ahol a korabeli sajtó szerint néhány év alatt pénzt fialt az innováció. Ezen a szakmai „bázison” működik több mint 25 éve a műszaki textíliákat – hevedereket, köteleket, gumi pókokat, szalagokat, zsinórokat – előállító Orsó ’95 Kft.

A vállalkozás, mint általában a kkv-k, organikusan, lépésről lépésre fejlődött. Az induláskor hiánycikk volt a klasszikus, fából készült redőnyök felhúzásához használt pamutgurtni, ezért ennek a gyártásával kezdtek. A műanyag redőnyök elterjedésével műszálas felhúzót is készítettek már, közben az ügyfelek jöttek az újabb és újabb igényeikkel. A termékkört hamarosan szalagokkal, zsinórokkal, kötelekkel, szakszóval fonatolt áruval bővítették, de jó üzletnek számított a zsákvarró cérna gyártása is, mert sokan tároltak még terményt vagy faszenet zsákban. Ekkoriban a cég nem szállított közvetlenül gyártóknak, az értékesítési modell viszonteladókra épült.

„A 2000-es évek közepén aztán megérkezett Magyarországra az olcsó távol-keleti műszaki textília, mi pedig piacot veszítettünk”, idézi fel az első válságos időszakot Krámer Lajos cégvezető és Schreiber-Eszenyi Berta ügyvezető. A cégnél, némi túlzással, mindenki salesesnek állt, és kutatta a lehetséges vevőket, de már nem a kereskedők, hanem a gyártók között. Így lettek varrodák, „táskás vállalkozások”, barkácsláncok „alkatrész-beszállítói”. Közben menekülő utat jelentett nekik a Szalag- és Zsinórgyár bezárása, amelytől technológiát, gépeket, szakembereket vettek át, növelve piaci részesedésüket. A 2010-es évtized fellendülését kihasználva a gépparkot tovább bővítették, így ma már gond nélkül teljesítenek egyedi megrendeléseket a nagy szakítószilárdságú kevlár hevedertől az egyre keresettebb vitorlás kötélig.

Az évtized közepére piacvezetők lettek Magyarországon, a Covid idején pedig újra meglépték azt, amit a 2000-es években: felvásárolták az egyik konkurenciájukat. Közben figyeltek a költségoldalra is, részt vettek egy nemzetközi energiahatékonysági projektben, hőszigeteltek, ablakokat cseréltek, a fűtésrendszert pedig úgy optimalizálták, hogy számoltak a gépeket hajtó villanymotorok által fejlesztett hőenergiával.

Az infláció, illetve az ár-bér spirál ellen azonban nincs hasonló „csodafegyver”. Ha az alapanyaggyártó árat emel, márpedig emel, akkor az Orsó ’95 Kft. is drágábban adja portékáit, miközben kénytelen bért is emelni, hiszen a globális infláció, illetve a forint romlásának felárát a vállalkozás által kinevelt szakembergárda is megfizeti a boltban. És szemben a kenyérrel vagy a tejjel, egy övtáska vagy egy kutyahám megvásárlását el lehet halasztani, azaz a kft. termékei nem létszükségletűek. A forgalom visszaesését érzik a Gyömrői út 86.-ban, és dolgoznak is a stratégián. Mivel a megalapításuk óta három műszakban termelnek, az egyik műszak felfüggesztésével – szükség esetén – költséget tudnak csökkenteni, ahogy a tervezett fejlesztések átütemezésével is. A csapatot viszont piacvezetőként szeretnék egyben tartani. Mert egy elhalasztott gépbeszerzés néhány hónap alatt megvalósítható, míg a gépet működtető munkaerő kinevelése évekig tart. Különösen úgy, hogy textiliipari szakképzés jelenleg nincs Magyarországon.